Gyúrok bizony, belülről. Végre csak összeállnak a dolgok, kemény krízisek, megpróbáltatások, függések, megalázó helyzetek után. Önmagam lenni. Adni magamból, magamat adni. Passzivitásom, állandó befogadó hozzáállásom után végre megértettem, hogy magamból is kellene ám…

Mi lenne ha átkeresztelném a blogom üzenőfalnak? :) Én nyomozok utánad, te nyomozol utánam, pedig én szeretek üldögélni egy kávé mellett és meghitten beszélgetni. Az sokkal jobb! Csak őszintén. Mert ha hagynánk a dolgokat a maguk útján járni, meg az embereket, akkor nem halna…