Távol kerültem attól az embertől, aki az elmúlt két hetemet meghatározta, aki miatt stresszben teltek napjaim, aki sok-sok aggódást hozott felszínre bennem és akivel olykor kétségbeesetten próbálok összehangolódni. Elutazása kifejezetten jót tett megtépázott énképemnek. Újra kezdek magamra találni, foglalkozhatok belső életem szálainak helyrerakásával.

Ismét tükör nélkül szemlélhetem önmagam és ez most kifejezetten felszabadító!

Van amikor a másik nem erősít meg és ilyenkor magamra van szükségem. Persze nem is tudhatja mit erősítsen, hiszen oly keveset láthat belőlem.

Én is lassan hazacsorgok a héten vidékre, szembenézek az ordító farkassal, szembenézek a karácsony fájdalmával, az idő múlásával, az otthon halványulásával, egyedüllétem forrásával.

Közben magamba szállok, ez olyan jól megy már nekem, és amit jól csinálunk, abban jól is érezzük magunkat..

Jól érzem magam, mert most éppen nem kell védekeznem.