Hujjogató
Megszült éngem ez a város
Mégis kidobott magábó'
Hujujujujujjjj
KIköltöztem én a házbúl
Ahol anyám s apám hántult
Hujujujujujjj
Felhív éngem drága bankom
Kérdezi hogy hol a házom
Hujujujujjj
Mondom néki nincs az nékem
Elvette az állam pénzem
Hujujujujj
Drága szomszéd él biz vígan
Be is hív hogy igyak gyorsan
Pálinka az asztal dísze
Földje pőrén napon ízze
Hujujujujj
Közmunka a nemzet dísze
Dübörög a kincstár pínze
Hujujujujujj
Családbarát nemzet lettünk
Apám anyám ma temettük
Hujujujujujj
Kimentünk a temetőbe
Megástuk a sírt előre
Hujujujujujj
Barát, sógor mind egy nemzet
Felvettük a Lovas nevet
Hujujujujj
Élünk vígan együttesen
Földön futunk mind egy mezben
Hujujujujj
Lovas néven élek tovább
Számban bagó kilóg lóláb
Hujujujujj
Hallgatom a madárfüttyőt
Nem szól szám az idő múlő
Hujujujujujj
Felvettem az apám zekét
Nagy volt rám mert kis a derék
Hujujujujujjj
Távolba néz szemem fénye
Nem tudja, hogy hol a vége
Hujujujujjj
Gyerek sírna a bölcsőben
Nyugdíj járna érte bőven
Hujujujujujjj
Nem sír ám ő, elment messze
Nem akart már ide szülve
Hujujujujj
Felvettem hát a kabátom,
Megfogtam a hátizsákom,
Lestoppoltam lovaskocsit,
Megnéztem a vonatkocsit.
Elutaztam messze földre,
Nevet vettem saját földre,
Szemem fénye messze tekint,
Nem látja a hegyet megint,
Más a táj és más a szó,
Szám nyílna, de már nem szól.
Elfelejtett szavak vannak,
Megvettem a házat magamnak.
Hujujujujjjjjj