Hujjogató

Megszült éngem ez a város
Mégis kidobott magábó'
Hujujujujujjjj

KIköltöztem én a házbúl
Ahol anyám s apám hántult
Hujujujujujjj

Felhív éngem drága bankom
Kérdezi hogy hol a házom
Hujujujujjj

Mondom néki nincs az nékem
Elvette az állam pénzem
Hujujujujj

Drága szomszéd él biz vígan
Be is hív hogy igyak gyorsan
Pálinka az asztal dísze
Földje pőrén napon ízze
Hujujujujj

Közmunka a nemzet dísze
Dübörög a kincstár pínze
Hujujujujujj

Családbarát nemzet lettünk
Apám anyám ma temettük
Hujujujujujj

Kimentünk a temetőbe
Megástuk a sírt előre
Hujujujujujj

Barát, sógor mind egy nemzet
Felvettük a Lovas nevet
Hujujujujj

Élünk vígan együttesen
Földön futunk mind egy mezben
Hujujujujj

Lovas néven élek tovább
Számban bagó kilóg lóláb
Hujujujujj

Hallgatom a madárfüttyőt
Nem szól szám az idő múlő
Hujujujujujj

Felvettem az apám zekét
Nagy volt rám mert kis a derék
Hujujujujujjj

Távolba néz szemem fénye
Nem tudja, hogy hol a vége
Hujujujujjj

Gyerek sírna a bölcsőben
Nyugdíj járna érte bőven
Hujujujujujjj

Nem sír ám ő, elment messze
Nem akart már ide szülve
Hujujujujj

Felvettem hát a kabátom,
Megfogtam a hátizsákom,
Lestoppoltam lovaskocsit,
Megnéztem a vonatkocsit.
Elutaztam messze földre,
Nevet vettem saját földre,
Szemem fénye messze tekint,
Nem látja a hegyet megint,

Más a táj és  más a szó,
Szám nyílna, de már nem szól.
Elfelejtett szavak vannak,
Megvettem a házat magamnak.

Hujujujujjjjjj