Ez nem az a hely

Remélem csak álmodtam a mai napot, és a következő mondatokból egy szó sem igaz!! Hát persze hogy nem igaz...

Ez a szabolcsi kisváros tényleg nem az a hely, ahol a jövőmet tervezhetném. Újra itthon vagyok, vidéken, családdal.

Őrület. A mai napom horrorisztikus jelenetekben nem szűkölködött. A részletektől mindenkit megkímélnék, de annyit azért villantok, hogy bezártam a garázsba három marihuána terjesztőt/termelőt/fogyasztót, de pár perc múlva kiszabadultak, így talán felmenthető vagyok a fogvatartás vádja alól. Az a helyzet hogy nem érdekel ki mivel mocskolja be magát, de azt csinálja a saját háza táján. Hogy mi vitt rá erre a tettemre az csúnya történet lenne, de talán nem is olyan különleges, ám a mai napom részletei mégiscsak verik egy jobb thriller jeleneteit is. Egy ponton még a fejemet is elfordítottam, mert nem bírtam az elém táruló látványt. És azt gondolom errefelé a thriller egy megszokott műfaj. Szerencsére azért mindenki túlélt mindent.

Ma egész délután és este magasan tartózkodhatott a vérnyomásom, dehát nem vagyok napi szinten hozzászokva a fent említett és az azt követő megrázó jelenetekhez.

Szóval ez tényleg nem az én helyem. De úgy tűnik egyre nagyobb és hangosabb felszólításokat kapok, szedjem már valahogy össze magam, találjak már ki valamit, hogy végre szabadon eldönthessem, bele akarok-e keveredni ilyen jelenetekbe vagy sem. Persze most is eldönthetem, becsukhatom a szemem és hagyom a dolgokat megtörténni. És ez az amit nem teszek, ezért is kiveredek bele ilyenekbe.

Anyagi önálóság - ez hiányzik a szabadságomhoz. Ezért vagyok sebezhető, támadható, ketrecben élő.  

De ez nem az a hely ahol bármit tervezhetnék, egyszer már elmentem innen, jó okkal, és ugyanazon okból nem tértem vissza.  És most szembe kell végre néznem azzal amit műveltem, tudtam, hogy egyszer szembesítenem kell magam, évekig nem dolgoztam, mondogattam hogy szakmát váltok, de nem tettem. A régit otthagytam, újat nem találtam ki, szóval most kellene valami erős sugallat belülről, merre is induljak tovább. Ilyen nyilván nem fog jönni. Gondolom egy ilyen helyzetre mindenki a saját vérmérséklete, tapasztalata, helyzete és a jövőről való elképzelése szerint talál valami megoldást. Egy választ, egy helyes döntést, bármit. Én meg hirtelen támpont nélkül maradtam. Mert lehet mérlegelni, no akkor most mi a  fontos: pénz, önállóság, önmegvalósítás, az éppen kínálkozó lehetőségek. Hmm..

És akkor látszólag ugrok egy nagyot. A Mindennapi Pszichológia magazin említ egy kutatást, miszerint akik önkontrollal rendelkeznek, például meg tudják állni, hogy inkább egészséges mint finom ételeket egyenek, azok agyában egy plusz terület aktiválódik. A kutatók ezt tartják az akaratban szerepet játszó fontos területnek. És mint minden agyi terület, csak akkor tud aktiválódni ha edzésben van, vagyis rendszeresen használjuk. Szerintem így van ez a döntésekkel is, aki gyakran hoz az életével kapcsolatos döntéseket annak biztosan jól edzett egy agyi terület, vagy kapcsolódás vagy bármi, de aki nem edzi ezt a  funkcióját az bizony nehéz helyzetben van egy döntést igénylő élethelyzetben. Persze korántsem ilyen egyszerű az élet!!

Ha mindez csupán egy álom volt, akkor a torzítások, nagyítások és az én furcsa érzéseim csupán az álom szürreális természetének köszönhető.