Ismét rászoktam a későn alszok el, későn kelek életmódra, és nem győzöm eléggé bizonygatni családomnak, hogy ez nem csupán szokás, inkább genetika kérdése. Én vagyok az überbagoly. Már éppen elhatároztam, hogy elhagyom ágyam kényelmét, és nekilátok egy újabb súlytalan napnak, mikor mgszólalt a kaputelefon. Csomagom jött. Ó, na végre. Rászoktam az internetes vásárlása, így állandóan csomagot várok. A mai pakkban lakásom szépítéséhez rendelt kiegészítők voltak. A múlt hét végén ugyanis találtam egy nagyon jó oldalt, ahol egyedi dizájn lakberendezési kiegészítőket árulnak. Megosztom Veled kedves olvasóm a címüket, mert tiszta szívből tudom ajánlani az oldalt: www.cyranose.hu. Én nem vettem túl sok mindent, tekintve, hogy az anyagiak határt szabnak vásárlási kedvemnek, másrészt úgyis tudom, hogy visszetérő vásárlójuk leszek, úgyhogy egyelőre óvatosan duhajkodok. Kíváncsi vagyok milyen lesz felszerelve a láthatatlan könyvespolc, ami igazából nem is polc, inkább egy szerelvény, amelyre rárakva  a könyveket, olyan hatást kelt, mintha csak úgy lebegnének a falon. A szerelvényből természetesen nem látszik semmi. Valami díjat is megnyert ez a termék, és valóban nagyon ötletes egy dolog. Vettem még egy mosogatószer tartót, mert jó ideje idegesít, hogy szép konyhámat elcsúfította a műanyag mosogatószeres flakon. Most egy füstszínű adagolóban van a szer, ez tényleg kulturáltabban hat a konyhapulton. Ez volt a mai örömöm, tervezgettem, hova szereljem fel a polcokat, és újabb vásárlást intéztem a neten, de most a ruhákra koncentráltam.

És ott vannak még a szokásos napi örömcseppek, mint az Isteni sugallat megnézése (ki nem hagynám) és a meleg tea. Igen, igen, rászoktam a teára. Pedig soha nem szerettem. De egy ideje nem múlhat el nap egy jó meleg tea nélkül. Annyira jól esik ebben a szürke időben a beülről átmelegítő tea, hogy már szinte szertartásnak számít nekem is a teaivás.

Na és persze ma sem maradhatott el az agyalgatás, és a jövőért aggódás. Vajon miért jutottam ide, hogy nem dolgozom? Egyáltalán, tudom én magamról, hogy miben vagyok jó? Hmm.. na igen.. életemben túl kevés dolgot próbáltam ki, hogy ez kiderüljön. Kevés dologra koncentráltam, de arra hosszú távon, viszont nem teljes szívvel, majd mindezt feladva kerültem a semmibe. De vajon miben vagyok jó? Ha tudnám, sokkal egyszerűbb lenne minden!! És kideríthetem-e egyedül? Nyilván nem. És mi a megoldás? Hogyan kellene belevetnem magam az életbe újra? Vagy jobban, mint korábban. Vagy inkább azt mondom, teljesebb szívvel. Mert csak úgy érdemes. Nem?