Még mindig bújkálok.. magam elől..Dönts már, mondd már, mit szeretnél, miről álmodoznál?Időnként megsúgom magamnak rejtett vágyaim, alig hallhatóan, de ez nem elég..Máskor magam sem tudom mit mondhatnék, mit felelhetnék saját kérdésemre, csak érzem döntenem kell. 

Ne engedd el oly könnyedén mi számodra értékes - mondom magamnak, majd kiáltom, hogy megértsem, hogy érezzem, hogy tudjam ez a helyes. Megtartani.Az elején csupán egy gondolat, majd érzés, majd testet ölt, majd lépned kell, cselekedned, de egy a lényeg, ne engedd hogy a semmibe…

Ma ez tetszett:          " ...menj oda, ahova a kérdésed vezet!" Talán ez az út. Megkeresni a választ a kérdésekre. De az eredeti szöveg nem az önmegismerésről szól, hanem a kíváncsiságról.Az utóbbi néhány napban…