Csak arra vágyik, hogy megmutathassa valakinek sebezhetőségét, de nincs kinek. Nincs kinek, mert a környezetében élők a saját sebezhetőségükkel sem tudnak mit kezdeni, nemhogy az övével.

Így kell ezt csinálni - mondogatták neki, de ő tudta, hogy nincs igazuk. Nem így kell. Védekezésre kényszerült, és úgy döntött a választott módszer az lesz, hogy erős lesz, vagy legalább annak mutatja magát. Mikor szerette volna megmutatni gyengeségét, arra már senki nem volt kíváncsi.

Bárcsak. Bárcsak olyan környezete lenne, akik már tudják, hogy gyengeségeikkel mit kezdejenek. Akkor rá is figyelnének.

Szétszedték, majd szétszedte magát, most újra összarakná. A semmiből. De valaminek csak kell ott lennie - gondolja.

Régi törmelékekben turkál, hátha akad ott még valami, közben a körülötte és benne végbemenő változásokra figyel. Össze kellene mindezt gyúrni, valami egésszé, vagy legalább valamivé.

Hitt dolgokban, most nem tudja miben is kellene. Nem tudja neki is jár-e a hit, vagy azt ki kell érdemelni, vagy be kell látni, hogy ő kevesebb, közben tudja, hogy ez egy marhaság!

Kevesebbet tud mint mások, de sokszor mégis többet ért meg a dolgokból.

Merevsége nagy részét levetette, de elveszítette az őt tartó kevés dolog fontosságát is.

Átmeneteket keres, melyet szélsőségekből kell kikaparnia.

Egyedül lehetetlen, tudja, de kapcsolódni nehezen képes. Ahhoz magából kellene adnia, de ő most nincs. Elindult megkeresni, azt, ami talán soha nem volt.

Nullából valami, segítség nélkül. Ehhez tényleg erősnek kell lenni.