Csupán azt, hogy igent mondjak végre egy társasági programra, melyet oly rég nem tettem meg. Pedig már megfogalmaztam a kifogásokat, az érthető kibúvókat, de végül megadtam magam. Hiszen mi történhet még amitől még magányosabbnak és még haszontalanabbnak érezném magam? Azt hiszem már semmi. Így holnap este irány a Mikulás buli by A.

Ó, csak a szokásos női probléma ne állna fent ismét. Mit vegyek fel?-kérdeztem magamtól. Most nagyon költekeznem sem kellene, mert válság miegymás engem is utolért, dehát valamit majd csak magamra húzok. Nagyon szeretnék ilyenkor olyan ember lenni akin szinte minden jól áll, de nem vagyok. Persze lehetne ettől nagyobb problémám is, dehát én is hiú vagyok a lehetőségek határáig.

Ha hiúságomhoz hozzátartozna a vásárlás, keresgélés, ruhavadászat és próbálgatás szeretete is, akkor nem lennének folyton ilyen problémáim. De be kell vallanom, nem tartozik.

Szóval arccal a holnap felé, mert közeleg a Mikulás. Idén nekem picit korábban.