Az éjszaka az én igazi világom, akár egy hegyet is elhordok ha kell naplementét követően, de nappal jobb velem óvatosnak lenni. A délelőtt pedig kétségkívül a legjobb alvások ideje.

Az éjszaka hangulata utánozhatatlan, és ugyebár mi bagoly típusúak ezt duplán tudjuk élvezni, és triplán tudnánk hasznosítani, de kis világunk mégiscsak a nappali életmódra van berendezve. És nyilván nem véletlenül..

Állítólag megvizsgálták a bagoly és a pacsirta típusú emberek agyműködésében lévő különbségeket. Elég döbbenetes az eredmény!!!! Míg a pacsirták agyműködése reggel kilenckor van optimális szinten, addig a baglyoké este kilenckor(!) éri el a maximumot!! Én ezt tanúsíthatom a saját tapasztalataim alapján. És ugyanez igaz az izomerő változására is, a pacsirtáké egész nap változatlan, míg a baglyoké folyamatosan emelkedik. Egy angliai iskolában fontólóra vették, talán azóta meg is valósították, hogy egy órával később kezdik a tanítást, mert a bagoly típusú gyerekek az első órán úgysem tudnak figyelni. Humánus megoldásnak hangzik, és szerintem példáértékű.

És mint tapasztalt bagoly, aki a genetikai programja szerint éli mindennapjait, elmondhatom, hogy bizony mi sokkal hasznosabbak vagyunk este, időnként éjszaka, mint a délelőtti órákban, amikor nem is igazán tudom, hogy az ébresztőóra feltalálója miért nem aludt egy órával tovább, talán kipihenten nem vetemedett volna szörnyű tettére.

Ma ért a megrázkódtatás, hogy bagoly létem micsoda költséges egy életforma. Az idén igazán megadtam a módját hogy szervezetem igényeit maximálisan kielégítsem, vagyis brutálisan sokat éjszakáztam. Ma ezért megkaptam a számlát is az ELMŰ-től, szép kerek éves elszámolás, melynek összege láttán sokat pislogtam, hatalmasat nyeltem, és tudatosodott bennem, hogy nem lehetek hiteles tagja egyetlen zöld szervezetnek sem, és az energiagazdálkodás programjának a szóvivői posztját sem én fogom betölteni. Persze a szót ettől még vihetném..de már most kikötöm, hogy kizárólag éjszaka vagyok hajlandó dolgozni!

Luxus dolog valódi bagolynak lenni, de egye fene, semmi nincs ingyen, és továbbra is szeretem a sötét éjszakákat, a viharost, a langyos olykor hűs nyárit, a lámpák fényében oly szép havas éjjeleket, mindet, melyek felébresztenek, reményt adnak, és álmokkal hitegetnek.